Oslói tanulmányutunk első két napját a norvég főváros 2020-ban átadott, új központi könyvtárában, a Deichman Bjørvikában töltöttük.

Sigrun Aas, az olvasószolgálat vezetője fogadta hatfős csapatunkat. A könyvtár történetének részletes bemutatása után végigkalauzolt minket a közösségi térként és könyvtárként egyaránt működő hatemeletes épületben, így ismerkedtünk meg a könyvtár egyes részlegeivel és szolgáltatásaival. A norvég könyvtári rendszert minden norvég állampolgár ingyenesen veheti igénybe, mind a beiratkozás, mind a szolgáltatások ingyenesek. Hosszan beszélgettünk a tájékoztató munkatársakkal a látogatók szokásairól, és megtudtuk, hogy bár a használóknak módjukban áll az online rendszerrel és az önkölcsönző terminálokkal önállóan igénybe venni a szolgáltatásokat, de nagyon sokan még most is igénylik a könyvtárosok szakmai segítségét.

Az önálló kölcsönzést elősegíti, hogy az állomány nagy része szabadpolcon elérhető, mely fontos szempont volt a könyvtár kialakítása során. A logisztikai munkatársak (raktárosok) munkájának egy részét, a polcra visszakerülő könyvek megfelelő emeletre való eljuttatását egy automatizált, központi szortírozó rendszer végzi. A dokumentumokat a logisztikai és a kölcsönzésben dolgozó munkatársak helyezik a polcokra.

Könyvtár működését általános működés közben és a rendezvények alatt is módunkban állt megfigyelni. Az év egyik legnagyobb gyermekeknek szóló könyvfesztiválján a Barnas Bokfesten is részt vettünk, ahol láthattuk hogyan alakul át az épület rendezvényhelyszínné.

Másnap Marn a védett állománnyal foglalkozó történész munkatárs mutatta be nekünk a könyvtár muzeális gyűjteményét, melyet speciális körülmények között tárolnak. A dokumentumokhoz kizárólag előzetes egyeztetést követően lehet hozzáférni. Külön kiállítással próbálják népszerűsíteni ezt az értékes állományrészt.
Harmadik nap Holmlia városrész két könyvtárában jártunk, ahol a multikulturális lakosság igényeire fókuszálnak. Az állományt és a rendezvényeket ennek megfelelően alakították ki, külön foglalkoznak a nyelvi nehézségekkel küzdők beilleszkedésével, és a különböző kultúrák megismertetésével.

A Holmlia Biblóban bemutatták azt a különleges közösségi teret és könyvtárat, ahova csak a 10-14 éves gyermekek léphetnek be. Csoportunkat is nyitvatartási időn kívül fogadták a helyi munkatársak, akik fontos pedagógiai munkát végeznek, ők biztosítják a biztonságos környezetet az otthon és az iskola mellett. A gyerekek itt találkozhatnak barátaikkal, változatos foglalkozásokon vehetnek részt. A különböző módon kialakított terekben játszhatnak, főzhetnek, segítséget kaphatnak a házi feladat elkészítésében.

A Nemzeti Könyvtár, ahol a negyedik napot töltöttük, az elmúlt 20 évben nagy átalakuláson ment keresztül. A digitalizálásnak köszönhetően a fizikai példányok használata a háttérbe szorult, helyette egy mindenki számára ingyenesen elérhető digitális könyvtárban érhetik el az olvasók a legrégebbi és a legújabb dokumentumokat. Ezzel párhuzamosan átalakult a könyvtárosok munkaköre is: a klasszikus értelemben vett könyvtári tájékoztatás helyett az online felületen való eligazodásban, kutatásban nyújtanak segítséget. Az online rendszer építésével több száz munkatárs foglalkozik.

Délután a Deichman Fubiak könyvtárat és ifjúsági központot látogattuk meg, Furuset városrészben. 10 éve kifejezetten azzal a céllal hozták létre a könyvtárat, hogy a bevándorló családok beilleszkedését segítse. Önkéntesek bevonásával az élet különböző területein igyekeznek támogatást nyújtani pl. álláskeresés, adóbevallás, továbbtanulás, életvezetési tanácsadás. A Furuseti könyvtár kiváló példa arra, hogyan lehet egy közintézmény egyszerre kulturális, szociális és integrációs központ is.

Természetesen a könyvtárak látogatása mellett jutott időnk a város felfedezésére is. Bejártuk a múzeumokat, parkokat, nagy kirándulásokat tettünk a közeli erdőkben, szomszédos kisvárosokban és egy előadásra is eljutottunk az oslói Operába.