A második hét hétfőjén hajóval a sok szigetből álló Austevoll felé vettük az irányt. A község egyik legfontosabb központja Bekkjarvik, ahol a helyi könyvtárat látogattuk meg. A könyvtár közvetlenül a parton, a hajókikötő mellett található egy kisebb és barátságos bevásárlóközpontban. Két nagyon lelkes férfi könyvtáros fogadott minket, akik már a második pillanatban büszkén mutatták szakmai elismerésüket, majd bemutatták könyvtárukat, mely szintén önkölcsönző rendszerben működik és vannak nyitvatartási időn kívüli bejárási lehetőségek is reggel 8 és 21 óra között. Bemutatták a saját maguk által készített olvasásnépszerűsítő alkalmazásukat. Szlogenjük és fő célkitűzésük: Az olvasás öröm legyen! Ezt a szemléletet több norvég könyvtárban is tapasztaltuk, vagyis hogy nemcsak olvasásra szeretnék ösztönözni a gyerekeket, hanem pozitív élményt szeretnének kapcsolni a könyvekhez és az olvasáshoz. Aztán megfigyelhettünk egy időseknek szóló online előadást az internethasználatról. Az előadás után a résztvevők együtt maradtak, kávéztak, teáztak és beszélgettek. A könyvtár egyszerre segítette a résztvevőket az online világban való eligazodásban, és biztosított számukra egy olyan közösségi helyet, ahol találkozhattak.
Kedden a Bergen Városi Könyvtárban voltunk, ami Norvégia második legnagyobb közkönyvtára. A központi épület Bergen szívében található, a vasút- és buszállomás szomszédságában. Az intézmény egy gyönyörű, 1917-ben emelt, neoromán stílusú védett kőépületben működik. Itt már egy nagyvárosi könyvtár más léptékű működésébe nyerhettünk betekintést. A könyvtár bemutatása során megismerhettük az önkölcsönző és az automatizált szortírozási rendszert is, amelyek hatékonyan tehermentesítik a könyvtári munkafolyamatokat. Ezáltal a könyvtárosok energiáikat inkább a használók támogatására és a szolgáltatások fejlesztésére fordíthatják. Majd a könyvtár közösségi tereit is bejártuk: láttunk jól felszerelt és foglalható makerspace helyiséget, lehet 3D nyomtatót, varrógépet használni, fényképezőgépet, laptopot kölcsönözni, podcast készítésére alkalmas helyiséget bérelni stb. Ezek a szolgáltatások jól mutatják, hogy a modern könyvtár szerepe túlmutat a hagyományos könyvkölcsönzésen. A könyvtár olyan helyet biztosít, ahol az emberek alkothatnak, tanulhatnak, új technológiákat próbálhatnak ki és egymással együtt dolgozhatnak.
Érdekes volt hallani a könyvtár évek óta tartó felújításáról. A munkálatok ellenére az intézmény működik és fontosnak tartják, hogy a használók számára folyamatosan biztosítsák a könyvtári szolgáltatásokat. Megismerhettük a Language Café programot, amely a nyelvgyakorlás mellett a találkozás lehetőségét is megteremti a különböző kultúrákból érkező és hátterű emberek számára. Ez jól példázza a könyvtár felnőttképzési és integrációs szerepét. Hallhattunk a könyvtár kulturális programjairól is. Szeretném kiemelni az utunk során többször is visszatérő gondolatot, amelyet a norvég kollégák rendkívül fontosnak tartanak. Ez nem más, mint a könyvtári szolgáltatások és programok ingyenessége, amelyre a könyvtár alapvető küldetéseként tekintenek. Ez fontos a társadalmi esélyegyenlőség szempontjából: a könyvtár olyan hely szeretne lenni, amelyhez anyagi helyzettől függetlenül mindenki hozzáférhet. A nap során a könyvtár Grieg gyűjteményéről is láthattunk egy kis bemutatót. Majd ellátogattunk egy kisebb helyi könyvtárba, ahol elsősorban a staffless hours vagyis személyzet nélküli nyitvatartás működéséről kaptunk részletesebb képet.
Szerdán a Kvam Központi Könyvtárat látogattuk meg, ami Norheimsund falu és egyben Kvam község fő könyvtára. Az intézmény egy rendkívül modern, új épületbe költözött be ez év elején, amely a helyi középiskolával és kulturális központtal közös komplexumban található, így egyszerre tölt be köz és -iskolai könyvtári funkciót. Illetve a mozi is ebbe az épületbe költözött.
A „helytörténeti részlegen”, a helyi identitás szempontjából nagyon fontos szerepet kap, Jon Fosse, Nobel-díjas norvég író, aki a szomszédos településen nőtt fel (Strandebarm).
Csütörtökön a Bergeni Egyetem Társadalomtudományi, Zenei és Pszichológiai Karának könyvtárában tettünk látogatást, ahol átfogó előadást tartottak nekünk a campus és a könyvtárak megújult tereiről. Az átalakítások egyik fontos célja volt, hogy a hallgatókat bent tartsák a campuson, és olyan környezetet hozzanak létre, ahol nemcsak tanulni, hanem együtt dolgozni, találkozni és időt tölteni is szívesen maradnak. A 24 órás hozzáférés lehetősége is ezt a szemléletet erősíti: nem a könyvtár nyitvatartásához kell alkalmazkodni, hanem a szolgáltatásokat igyekeznek a használók életéhez igazítani. A nap második részében átsétáltunk egy másik kar műemlékvédelem alatt álló, brutalista épületébe, ahol szintén meglátogattuk a könyvtárat.
Összefoglalva: a norvég könyvtárak legfőbb sajátossága a nyitottságban, az alkalmazkodóképességben, az ingyenességben, valamint az élethosszig tartó tanulás, a digitális kompetenciafejlesztés és a közösségépítés támogatásában rejlik. Mindezek célja, hogy az intézmény minél több ember számára váljon valóban hasznos, nyitott és befogadó hellyé.






