Félidős beszámoló – Párizs

Párizsi tartózkodásunk első hetében csapatunk két különböző helyszínen ismerkedett meg a párizsi könyvtári rendszer működésével, annak felépítésével és szolgáltatásaival. Ketten a Bibliothèque Historique-ban, azaz a Párizsi Helytörténeti Könyvtárban töltöttük az első hetet. Fabien Plazannet igazgató úr rendkívül kedvesen és előzékenyen, személyesen vezetett bennünket körbe a könyvtárban, ami egy 16-17. századi műemléki épületben kapott helyet. Ez a csodás palota 5.000 m² alapterületen fogadja be a hatalmas helytörténeti kollekciót. Különlegesen szép, fagerendás mennyezetű, hosszú asztalos elrendezésű olvasóteremmel rendelkezik. A kölcsönzés mindenki számára ingyenes, kivéve a hangzó anyagokat. A beiratkozás valamennyi párizsi, a város által fenntartott könyvtárba érvényes. A helytörténeti könyvtárnak hat részlege van: olvasószolgálat, kéziratok, nyomtatott dokumentumok, színház, fotótár és aprónyomtatványok. Ilyen és hasonló részleteket tudtunk meg a könyvtár épületéről és működéséről, miközben egyik ámulatból a másikba estünk. Ezen túlmenően lehetőségünk volt különböző megbeszéléseken részt venni. Megtudtuk, hogy az olvasószolgálati részleg valamennyi munkatársa részt vesz a programok szervezésében. Az egyes projektek felelősei külső partnerekkel is együtt dolgoznak. Bepillantottunk egy fotókiállítás szervezésébe, egy egyetemista csoport színházi órájába, egy felső tagozatosoknak készülő helytörténeti ismeretterjesztő foglalkozás megszületésébe, szerzői jogi problémákba, koncertekbe stb. A látogatásunk fénypontjaként igazgató úr személyesen mutatta meg a legbecsesebb kéziratokat: köztük Georges Sand levelezését, regényrészleteit, Voltaire kézírását, gregorián kottákat.

Csapatunk másik, háromtagú csoportja a hét első felében a Bureau des bibliothèques et de la lecture egy osztályán (Service du Document et des Echanges) tett szakmai látogatást, ez a párizsi városi könyvtárak ellátó adminisztratív intézménye. A nap során Joao Maciel, a Bibliothèque Numérique de Paris digitális könyvtár vezetője volt a kalauzunk. Megismerkedhettünk az ott folyó munkával és az osztály munkatársaival közvetlenül is tudtunk arról beszélgetni, hogy mi a feladatuk. Ez az osztály felelős 69 párizsi könyvtár ellátásáért, amely folyamat több hasonlóságot is mutat a Magyarországon működő Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer működéséhez: itt dolgozzák fel a dokumentumokat, kezelik a könyvtári kéréseket, kölcsönöznek IKT-eszközöket és készítik el az olyan, a párizsi könyvtárak körében egységes szakmai anyagokat, mint pl. a szakjelölők és irányítótáblák. Az épület, amelyben négy napot is eltöltöttünk, nem egy könyvtár, hanem egy tágas raktárépület. A nagy térre szükség is van, mivel ide érkeznek be a feldolgozandó dokumentumok és olyan könyvtári eszközök, mint pl. a 3D nyomtatók, VR-szemüvegek, RFID-olvasók és más, a párizsi köz- és szakkönyvtárak működéséhez szükséges felszerelések. Jelentős különbség a magyarországi könyvtári rendszerhez képest az itt megismert működés, hogy a központ által fenntartott városi könyvtárak a leselejtezett állományukat ide küldik be raktározásra, amelyből aztán a többi könyvtár szabadon válogathat. A nap második felében átfogóan megismerkedtünk a Párizsi Digitális Könyvtár felépítésével, működésével. A 2013-ban indult projekt célja a tudáshoz való hozzáférés biztosítása a médiumtól függetlenül, alkalmazkodva a megváltozott felhasználói szokásokhoz, új eszközöket kínálva a kulturális tartalmak fogyasztásához. A kínálatban jelentős mennyiségű szép- és szórakoztató irodalom, képregény és hangoskönyv található, jelenleg több mint 20 000 e-könyv érhető el.

Látogatást tettünk egy olyan könyváruház két üzletébe, amely a legtöbb párizsi könyvtárat látja el dokumentummal és különösen jelentős az e-könyv-állományuk. Ezt követően felkerestük az Bibliothèque Marguerite Yourcenar könyvtárat, amely több szempontból is különleges: jelentős gyűjteménnyel rendelkezik látássérült vagy más fogyatékkal élő olvasók számára (pl. nagybetűs kiadványok). Ezen felül rendkívül nagy zenei gyűjteménye van, és még helyben használható zongorával, valamint kölcsönözhető gitárral is rendelkezik. A könyvtárnak saját rendezvényterme van, amelyben koncertek, előadások és más rendezvények kapnak helyet. A nap második felében megismerkedhettünk azokkal a speciális eszközökkel, amelyeket a Bureau des bibliothèques et de la lecture kölcsönöz az általuk ellátott párizsi könyvtárak részére. Ezek között számos érdekes, újszerű és innovatív eszköz volt. A talán már szélesebb körben ismert 3D nyomtató és VR-szemüvegek mellett a hivatal kölcsönöz a könyvtárak számára többféle programozható robotot (pl. Cubetto), amellyel logikus gondolkodást és programozást taníthatnak a könyvtárosok könyvtári környezetben, továbbá többféle kiterjesztettvalóság-eszközt is. Ezek közé tartozik pl. egy könyvtári térben játszható játék, amely a könyvtár kevésbé használt tereinek és szolgáltatásainak felfedezését segíti elő (Découverte), de számos más, a különböző korosztályok számára szolgáltó olvasásnépszerűsítő alkalmazást is megismertünk (pl. BlinkBook, Osmo Parent, Listen to the Birds). Egy egészen újszerű eszközt is kipróbálhattunk, amelyet olvasók segítségével hoztak létre: egy szobabicikli volt átalakítva és beprogramozva a gyerekek számára is könnyen használható Scratch programnyelv használatával úgy, hogy különféle számítógépes játékok és más alkalmazások a kerékpár tekerésével legyenek irányíthatók.

Csütörtökön Zarinezad Manu és kolléganői, Cecile és Maxim egész nap prezentáltak nekünk. Bemutatták a könyvtár IT-rendszerét, kitérve az egyes modulokra, statisztikai lekérdezésekre. A szervereik egy datacenterben vannak Párizsban, felhőtárhelyet nem használnak, mert az IT nem bízik benne. A késedelmi díj befizetésére szolgáló online rendszert bonyolultsága miatt nem használják. Az informatikai rendszert számtalan támadás éri, ezeket sokszor csak az egyes országok letiltásával tudják megállítani. A könyvtárba mindenki ingyen iratkozhat be, és – a CD-k és DVD-k kivételével – minden dokumentum ingyen kölcsönözhető. A CD-ket az eredeti tokokban tárolják, a lopások ellen RFID-rendszert használnak. A statisztikai lekérdező rendszerük részletes és profi, a kapott adatokból automatikusan grafikonok készülnek.

A hét utolsó napján Zarinezad Manu kolléganője, Natalie mutatta be nekünk a Párizsi könyvtárakat ppt-s prezentáció keretében. Párizs városa 57 db kölcsönzőkönyvtárat, valamint 12 nemzeti kulturális örökséget őrző szakkönyvtárat tart fenn. Hat szakkönyvtár a helyben használat mellett lehetővé teszi a kölcsönzést is, köztük a Bibliothèque Historique, amelynek állományából kölcsönözhetők azok a dokumentumok, amelyekből több példányt is őriz a könyvtár.

Kipróbálhattuk az RFID-val működő automata kölcsönzőrendszert is. Többféle berendezésük van, elég régiek, de megbízhatóan működnek. A rádiófrekvencia szempontjából kétféle RFID-rendszer különböztetünk meg: a HF és az UltraHF. A párizsi kollégák ez utóbbit ajánlják, mert ezzel 2-3 méteres távolságból is könnyen leolvashatóak az adatok, 8-10 könyvet egymásra rakva is megbízhatóan működik a berendezés.

Átfogóan megismertük a párizsi digitális könyvtár működését, felépítését is. A digitalizálást külső partnerek végzik, jelenleg kb. 215 ezer db dokumentummal rendelkeznek, amely 1,5 millió oldalt tesz ki. A kollégák elmondása szerint eddig arra törekedtek, hogy minél több dokumentum elérhető legyen a szolgáltatáson keresztül, ám az idei évtől kezdve válogatva digitalizálnak. Natalie ezen felül több olyan párizsi könyvtárat is bemutatott számunkra, amelyek jelentős digitális gyűjteménnyel rendelkeznek. Ilyen pl. a Bibliothèque du cinéma François Truffaut, amely 22 ezer DVD-t őriz, digitális állományukban ezen kívül szerepelnek kéziratok, könyvek, filmes újságok, cikkek és más dokumentumok is. A Bibliothèque musicale La Grange-Fleuret digitális állományában kották, bakelitek és digitális hangzó anyagok is szerepelnek, ez utóbbiakat a honlapjukon keresztül, online is meg lehet hallgatni. A Hôtel de Ville digitális állományában szerepelnek többek között épületfotók, tervrajzok, képeslapok és folyóiratok. A párizsi könyvtárak digitalizált állományának rekordjai részben a Gallica digitális könyvtárban találhatók meg, de a digitális dokumentumok csak a párizsi könyvtárak honlapján keresztül érhetők el.